Regeneráció 2. rész
4, A rendszeres, magas intenzitású, hosszú időtartamú testmozgás- különösen az élsport – nagy megterhelést ró a szervezetre. A sportolás során olyan immunrendszeri- és hormonális változások következnek be, amiket a szervezet stresszhelyzetben is produkál. Sport-élettani szempontból talán a mellékvese, a nemi mirigyek és az agyalapi mirigy a három legfontosabb hormon termelő szerv. A mellékvese kéreg- és velőállománya belső elválasztású mirigyként működik, tehát hormonokat termel. A velőállomány ún. katekolaminokat (adrenalin, noradrenalin, dopamin), a kéregállomány pedig szteroidhormonokat (tesztoszteron, ösztrogén) választ ki. A katekolaminok a stressz kezelésért, a szteroidok és növekedési hormon pedig a regenerációért felelősek.
A jelentős fizikai igénybevétel az anyagcserét a glikolitikus állapotba tolja el, ami – habár eltérően a mitokondriális anyagcserétől – kevésbé hatékony, de így valósulhat meg a gyors izommunka és a fokozott idegrendszeri aktivitás. Hatására a sejt felfokozott állapotba kerül , ami hosszútávon többletterhelésként jelenik meg, így sérül az optimális sejtműködés. A stressztengely időben elnyújtott aktivitása (hosszú évek napi rendszeres terhelése) kimeríti az egész szervezetet és komoly idegrendszeri és testi betegségeket okoz.
5, A katekolaminok (stresszhormonok) elválasztását az idegsejtekből felszabaduló acetilkolin indítja el. Termelése sportolóknál, de kifejezetten a harcművészeknél jelentős a harci készenléti állapot gyakori előidézése miatt. Az adrenalin és a noradrenalin serkenti az idegrendszert, valamint glükóz felszabadulást vált ki a májban és a vázizomban, mozgósítja a szabad zsírsavakat és fokozza az energiaforgalmat. Ezen felül fokozzák a szívizom összehúzódását, a szívfrekvenciát, valamint a szívizom ingerlékenységét, ezáltal ritmuszavarokat okozhatnak.
A noradrenalin csaknem minden szervben érösszehúzódást vált ki, az adrenalin tágítja a vázizom és a máj ereit. Csökken hatásukra a csontképződés is, mivel gátolják a csontképző sejtek működését. Ezen kívül csökken a kálcium felszívódása a bélből, valamint növekszik a kálcium ürítés a vesén keresztül. Mindezen hatásokra nagy adagú glükokortikoid a csontállomány csökkenését eredményezi. Gátolja a kötőszöveti sejtek működését, ezért a sebgyógyulás elhúzódik. Ha nem történik megfelelő idegrendszeri csillapítás és pihenés a test a kimerültség szélére kerül, a későbbiekben pedig krónikus betegségek elszenvedője lehet.
6, A glükokortikoidok a fehérjeszintézis gátlása révén csökkentik az immunrendszerben a sejtosztódást és a sejtek differenciálódását. Csökken a vérben a limfociták és az eozinofil granulociták száma, valamint a limfokinek és a monokinek termelődése, amely hosszabb távon a szervezet ellenálló képességének csökkenéséhez vezet. Ez áll a glükokortikoidok immunrendszert elnyomó hatásának hátterében. Másrészt a sérült izomszövet immunaktivitást vált ki, így a szervezet többi részéről vonja el az esetlegesen szükséges védekező-regenerálódást elősegítő sejteket. A sportoló, így fogékonyabb lesz a betegségekre és nehezebben távolítja el a saját degenerálódott sejtjeit (pl rákos sejtek).
A fent bemutatott élettani hatásokból egyértelműen körvonalazódik, hogy a test igenis képes az extrémitásokat kezelni, de ha nem jelennek meg a harmonizációs-kompenzáló folyamatok, akkor hamar a leépülés irányába veszi az irányt. Erre számos példát láthatunk a magyar élsportban, ahol végtelenségig túlhajszolják a sportolókat, úgy, hogy még a minimális regenerációs feltételeket sem biztosítják számukra. Ennek következménye, hogy 25 éves koruk körül, már nem képesek versenyben maradni, lesérülnek, mentálisan és fizikailag is kimerülnek. Úgy gondolom, hogy ennek nem ez a helyes útja. A következő és egyben záró cikkben azokat a regenerációs módszereket szeretném bemutatni, amiknek elsajátításával kivédhetők vagy késleltethetőek a fizikális és mentális terhelések okozta károsodások.
