Egy maroknyi hét fős csapattal tarolták végig a VII. Katana Kupa országos verseny 150 fős mezőnyét a debreceni harcosok. A 26 felvonult csapat közül, ahol sokan a 15 főt is elérték sikerült az előkelő második helyet megszerezni, megszorongotva ezzel az elsőnek végzett Profi Kempo akadémiát.
Versenyzőink a technikai és küzdelmi számokban egyaránt képviseltették magukat. A rendezvény a pusztakezes és fegyveres formagyakorlatokkal kezdődött, amit szinkronban az önvédelem követett. Ezután a küzdelmi számok, majd a Gi földharc került terítékre. Nagyon felkészült és színvonalas küzdelmeket láthattunk.
Három kemposunk kiemelkedően teljesített. Szombati Szabolcs mester kategóriában már a végső kvalifikációs pontjaiért szállt harcba, amiből egy vagonnyival hozott haza, hiszen mind a 6 versenyszámot megnyerte, így a legerdedményesebb versenyzőként végzett és új egyéni rekordot állított fel, felülmúlva az eddig 5 aranyérmes eredményét. Szintén új egyéni rekord került felállításra Kalmár Botond részéről, aki haladó kategóriában az összes versenyszámot fölényesen dominálva nyerte meg, 6 aranyérmet szerezve. Ungai Dávid egy tizedponttal sajnos lecsúszott a 4. aranyérméről, de szenzációs küzdelmeit könnyedén, másodpercek alatt vitte győzelemre.
Gratulálunk minden versenyzőknek, keményen harcoltak! Hamarosan vár minket a II. Spartan Kempo Open saját szervezésű versenyünk 2022 november 5-én.
Hajrá Spartans!
A hétvégén Pálfalusi Attila 3 danos kempo mester tartott nekünk szemináriumot a földrevitlek-átforgatások és befejezések technikáiból, de mindezt megelőzték a rávezető földharc képesség fejlesztő gyakorlatok, ahol az átfordulások, pozícionálás és a térérzékelés volt terítéken. A levitelek közül a Ko-Uchi Gari-t vettük át több oldalról. A levitelek után a lasszó rögzítés következett, amiből egy átforgatással kopogtatást tanultunk. Kitértünk a half guardból történő átforgatásra és a fölről való földrevitelekre is.
Köszönjük a szemináriumot!
World Nomad Games 2022
Klubunk meghívást kapott a törökoszági Iznik település melletti fensíkon megrendezésre kerülő Nomád Világjátékokra, ahol hárman – Keresztesi Péter, Muzsnay András és Szűcs András – vettünk részt. A versenyre nagy izgalmakkal és várakozásokkal telve érkeztünk, hiszen a két évvel ezelőtti játékok rendezése profizmusában egy olimpiára hajazott. Sajnos az idei verseny ennek közelébe sem ért és annak ellenére, hogy minden költségünk állták még is azt éreztük, hogy így sem érte meg az egy hét kint töltött idő.
A verseny elgondolása, hogy a nomád népek ősi, tradícionális versenyszámain, bemutatóin és megmérettetésein keresztül közelebb hozza egymáshoz a testvérnépeket a rendezvényre ellátogatók pedig megismerkedhessenek a népek kultúráival. Az idei rendezvény ennek messze nem tett eleget. De kezdjük az alapoknál.
Szállás
Egészen az utazás napjáig minden résztvevő előtt titokban tartották az elszállásolás módját, így a rendszeres világversenyzők 3-4 csillagos hotel vagy apartman ellátásra számítottak. Nagyott tévedtünk, mert a szállás egy az egyben egy menekültáborra hajazott. 6×2 méteres barakokban ömlesztve voltak az emberek teljesen szervezetlenül. Közös wc és zuhanyzó volt borzasztó állapotokban. Nappal 50 fok, éjszaka 10 fok volt bent a barakban. Zeró hangszigetlés, emiatt éjfél és hajnal 1 előtt elaludni lehetetlen volt, plusz mivel nem voltak függönyök a kinti reflektorok sem sokat segítettek az álomba szenderüléshez. További segítség volt a pihenéshez a nem túl messze felállított kivetítő, ahol egyetlen 3 perces zene ment max hangerőn egész nap!
Étkezés
A rendezvény a sátrak eseménye volt. Megközelítőleg 25.000 nm könnyűszerekezetes sátor volt felállítva. Nagy részük teljesen üresen és kihasználatlanul, de az étkező sátrak körasztalokkal voltak berendezve, amiken vastagon állt a por, kosz és a szemét, hiszen a mélybalkáni kultúrnépek nem épp a higiéniáról és a rendezettségről híresek. Húst talán egyszer kaptunk a héten és lényegében cukros, fehérlisztes szennykaját adtak végig világvégi tisztasági körülmények közepette.
Programok
Az egész rendezvényterület közel 20 hektáron terült el és méregdrága volt megépíteni, de ennek ellenére a hét nagyrészében teljes üresen kongtak az installációk. Volt egy 4.000 férőhelyes stadion emelve a legmodernebb látványtechnikákkal, ami egész héten mindössze 4 órát volt használva, de kb ez az arány jelemezte a teljes helszínt. Igaz ez egy imázsvideó forgatáshoz kiválló, de céljában és tartalmában mélyen aláásta a rendezvény eredeti elgondolásait.
Versenyek
Mi alapvetően a nemzetközi kapcsolatépítések mellett a versenyzés miatt utaztunk ki. 200 versenyző gyűlt össze közel 30 országból, hogy megmérettessen a legkülönbözős ősi birkózó számokban. Az egész eseményt tekintve ez volt talán a legnagyobb csalódás. A szervezők azt ígérték, hogy mindenkinek biztosítják majd a ruhákat és a felszereléseket. Ez a valóságban azt jelentette, hogy a 100 versenyzőre volt 6 szett ruha, amiből az iráni csapat mind a két versenynap 4 szettet teljesen elvett és nem volt még bírói felszólításra sem odaadni a többi csapatnak. Ez azt eredményezte, hogy a második nap már pástra sem tudtunk lépni, hiszen nem volt miben. Mindezek mellett 45 percet kellett sétálni a versenysátorhoz, 35 fokos tűző napon, a hatalmas porban, hogy megérkezzünk egy olyan sátorhoz, ahol se öltözni, se leülni és még bemelegíteni nem tudtunk. A bírkózó szőnyeg elképesztően koszos és sáros volt a teljes verseny alatt. Sajnáljuk, hogy esélyünk sem volt legalább normális körülmények között pástralépni, mert a versenyzők tényleg nagyon magas színvonalat képviseltek.
Összegezve tehát, egy nagyon rossz élményen vagyunk túl és sajnos reggelig lehetne sorolni az egyéb mellékes suttyó, balkáni-barbár, kultúrálatlan és igénytelen viselekedéseket és történéseket, amikkel a rendkívül lassan telni akaró időnkben szembesülni kellett minden egyes nap.
Legutóbbi hozzászólások